J. B. Harley – Maps knowledge and power

Térkép, tudás és hatalom

A térképek régóta a földrajzi diskurzus középpontjában állnak. A térképelemzés földrajzi tulajdonságok keresését vonja maga után. A politikai földrajz szerint egyre növekszik a kapcsolat a térképek és a hatalom között. Arra a kérdésre keresi a választ a szerző, hogy hogyan tudnánk rábírni a térképeket, hogy beszéljenek a múlt társadalmi világairól?

Elméleti perspektívákról, politikai kontextusról, a térképek és a hatalom, a nemzetállam és a tulajdonjog viszonyáról, térképtartalomról a hatalom tranzakciójában, a térképtartalmak szándékos és nem tudatos elferdítéséről, a csendről a térképen, ábrázoló hierarchiákról, a hatalom térképészeti szimbolikájáról, a térképekről a festészetben, a térképészeti dekorációk elméletéről, térképészeti diskurzusról és ideológiáról beszél.

Célja, hogy megvizsgálja a térképekről szóló diskurzust a politikai hatalom kontextusában. Kiemel három perspektívát, melyek felvázolják a térképek ideológiáját: az első, hogy úgy tekint a térképekre, mint a nyelvre, a második Panofsky ikonológiai formulája, mely a felszínnél mélyebb szintre tekint, hogy szimbolikus dimenziókat tárjon fel, a harmadik perspektíva pedig a tudás szociológiája. Ezek az elméletek segítenek mérlegelni a térképészeti képeket a társadalomban jelenlévő politikai befolyásaikban.

Egy felületes vizsgálat a térképészet történelméről megmutatná a nagyságát, melyet a politikai, vallási vagy társadalmi hatalom állított elő mint térképészeti kontextust. A térképészet mindig az uralkodók tudománya volt, melyet katonaságra, politikára, vallási és propaganda célokra használtak, később a társadalmi elit hatalmi kapcsolatok lebonyolítására is használta.

A térképek az imperializmus fegyverévé váltak, arra használták, hogy legitimálják a leigázást és a hatalomgyakorlást. A térképek politikai üzletek pénznemévé, haszonná váltak, egy tollvonás a térképen pedig emberek millióinak életéről döntött.

A térképek és az államigazgatás közötti interakcióra főként a katonai technológiákban található példa.

A „hallgatás, csend” elképzelése a térképeken minden rejtett politikai üzenetek hatásáról szóló vita középpontjában állt, még az Észak-amerikai helyi lakók elleni diszkriminációnak is tartották.

Társadalmi hierarchiákat is megjelenítettek kartográfiai táblákon, s művészeti emblémák is megjelentek a különböző dekoratív térképeken. A térképek festményeken való megjelenítése territoriális szimbólumokként funkcionáltak.

(Sajnos számomra nagyon nehéz volt a szöveg értelmezése, le kellett volna fordítanom egyesével a mondatokat ahhoz, hogy értelmezni tudjam, így ennek híján próbáltam néhány fontosnak tűnő gondolatot kiragadni a szövegből, bízva abban, hogy az órán majd számomra is világossá válik, hogy miről is szól pontosan.)