Polyák Levente - A térkép politikája és poétikája: művészi és építészi térleképezések - összefoglaló elemzés, Berger Viktor – A térképek rejtett tere – összefoglaló elemzés

Polyák Levente - A térkép politikája és poétikája: művészi és építészi térleképezések - összefoglaló elemzés

Hogyan lehetséges egy olyan konkrét, adatközpontú és első pillantásra 'száraz' struktúrából művészetet alkotni, mint a térkép? Miképpen változott ez az idők során?

Ahogyan Polyák Levente írja, a térképkészítés régen „a földrajztudósok és a térképészek privilégiuma volt”, ám manapság technológiai fejlődésünk, újonnan megjelent eszközeink, szokásaink által ez a kijelentés már egyáltalán nem igaz, az adatvizualizáció új szemléleteket képes megmutatni világunkról és ebben önmagunkról. A kortárs kultúra és a térképészet a modern korban szorosan összefonódik, létrehozva gyönyörű, összetett koncepciókat. Vajon milyen különböző hatásokat váltanak ki ezen alkotások az egyénekből? Hiszen a két terület közös törekvése adott: 'egyszerre legyenek szemet gyönyörködtetőek és zavaróak, poétikus és politikus térképek.' Manapság a térleképezések kiállítások tárgyai. Mindennapjaink természetes zajlását megindító módon mutatják meg.

Aaron Koblin - Flight Patterns

  Ratti - Real Time Rome

SENSEable Lab - New York Talk Exchange

Mi is az oka annak, hogy a térkép ilyen helyet képes betölteni mai világképünkben? Pontosan világképünk megváltozása, univerzálissá fejlődő szemléletünk globalizálódó bolygónkon. Mai térképhasználatunk kísérletet tesz arra, hogy megmutassa, a létező összes dimenziónk lehet térkép (tér, idő, gondolat, folyamatok, politika, kultúra).

 Geografie und die Politik der Mobilität

Az építészet a másik kulturális-szakmai kontextus, mely láthatóvá teszi az adat-vizualizáción alapuló térképezői tevékenységet. Az építészeti analízis által létrehozott térképek a „konvencionális térképek újragondolásai, leleplezve az egy adott területen operáló erők és folyamatok formáját.” Látható, hogy az építészetben is bekövetkezett egy úgynevezett "földrajzi fordulat". 

 George Legrady - Making Visible the Invisible

Milyen folyamatok által valósult ez meg? Az építészetben a tervezés gyakorlatával szemben egyre nagyobb teret kapott és kap a koncepció-építészet, amely kutatások köré szerveződő elemzéseken alapszik, s egyre gyakrabban használ térképészeti eszközöket. A kulcs a dolgok láthatóvá tétele a nagyközönség számára is. 

 New York-i Center for Architecture 2009 nyarán bemutatott What is Infrastructure? című kiállítás

Milyen kapcsolat jött ezáltal létre művészet és építészet között? Jane Rendell építészettörténész ezt az összefonódást tematizálta egy „kritikus térbeli tevékenység” megjelenéseként, mely köztes helyet foglal el „művészet és építészet között, a közösség szférájában”. E köztes tér nyelve a térkép. Mindez ambivalenciát hordoz magában, mivel mindez költői és politikai kihívás is. 

Berger Viktor – A térképek rejtett tere – összefoglaló elemzés

Berger Viktor rámutat arra, hogy a modernitás létrejötte kapcsán a kutatók olyan tényezőket is kezdenek számításba venni, mint a tér és a térképek. Ez valóban fontos felismeréseket eredményezhet. A térképek vizsgálatát elsősorban a társadalomtudományok térbeli fordulatának meghirdetői sürgetik. Szerintük a nyelvi fordulat után most a térbeli fordulat jött el a tudományokban. E fordulat címkéje alatt heterogén nézőpontok húzódnak meg. Mindez problémákat vet fel a térkép fogalmával kapcsolatban. Henri Lefebvre szerint a tér társadalmi konstrukció. Meg kell jegyeznünk, hogy a tér fogalma túlzottan sokrétű ahhoz, hogy egységes térbeli paradigmáról beszélhetnénk. Ernst Cassier így fogalmaz: “Nincs általános, teljességgel szilárdan álló térszemlélet, hanem a tér abban az értelmi rendben nyeri el meghatározott tartalmát és sajátos illeszkedését, melyben formálódik.” Például a középkori világtérkép szakrálisan fogta fel a teret, míg a késő reneszánszban létrejövő térkép a tiszta megismerés teréhez kötődik.

T. Nagy Brigitta Julianna