Guy Julier: Vizuális kultúrától a design kultúráig

 (összefoglalás)

A vizuális kultúra mint tudományos fokozat Európától Amerikáig megtalálható az egyetemek palettáján. Könyvek, tanulmányok készültek róla. De mit is nevezünk vizuális illetve design kultúrának?

A vizuális kultúra szakkönyveinek írói gyakran említik területeket a képzőművészet, fotográfia, TV, film és reklámok társaként. A valódi feladata a vizuális kultúrának azonban a néző és a „nézendő dolog” kapcsolatának a vizsgálata.

A vizuális kultúrát ettől a megállapítástól eltérően, több módon is értelmezhetjük a legegyszerűbb módtól a legkomplexebbekig. Az egyik elmélet, melyet  W. J. T. Mitchell és Mirzoeff is támogat, szerint a vizuális kultúra a modernitást meghatározó kognitív és reprezentációs forma.

Nincs egyértelmű időpont ahhoz kapcsolódóan mikor vált el az „irodalmi” időszak a „vizuálistól”. Ebből adódóan semelyik média terület sem „tiszta” művészet, kifejezési eszköz, hanem azok keveréke. Azonban abban megállapodhatunk, hogy a vizuális elemeknek vezető szerepe van a kultúra formálásában és reprezentálásában. (jó példa erre az internet vizuális ingergazdagsága)

Tekinthetjük a műalkotást individumnak is, mellé a nézőt élettelen megfigyelőnek. Ez a fajta szemlélet azonban megfoszt minket a kép szövegkörnyezetétől és annak valódi jelentésétől.

A „kultúra” már nem csak a narratíva, történetmesélés szempontjából fontos mely egyszerű és tiszta, hanem egy állandóan működésben lévő gépezetről beszélünk. Így válik a design a vizuális és az anyagi világ közötti összekötő rendszerré. Példának mondhatjuk Foster és Frank O. Gehry designját ahol a design, a tervezés szimbolikus értéke a helyszín felett állt.

Egy jól működő modellnek fő jellemzője hogy kapcsolatot teremt nézőivel. Daniel Koh szerint a design kultúra a designerek munkájának, gondolkodásmódjának bemutatása különböző médiumokon keresztül, melyet a kommunikációban fedezhetünk fel igazán.

 A modernitás igényévé vált nem csupán egy funkcionális, jól működő rendszer létrehozása, hanem esztétikai, intellektuális élmények teremtése. Ez köszönhető a „McDonaldizáció” elrettentő hatásának, mely a nézőt mint fogyasztót, teljesen passzív résztvevőként értelmezi, egy másik elmélet ezt „turista pillantásnak nevezi”

Az 1990-es évek óta, egy újfajta világ nyílt meg, a virtuális valóság tere, amely teljes mértékben felborította a néző és a „nézett dolgok” kapcsolatát.

A design kultúrát továbbá tekinthetjük folyamatnak, tartalom központú gyakorlatnak, szervezett vagy hozzáállástól függő alapnak bizonyos cégeknél stb.

A valódi kérdés azonban továbbra is, mit tekintünk jó designak? Azt amit a magas művészetek közé vagy a tömegkultúra elemének sorolhatunk? A fogyasztói társadalomban ez a kérdéskör szinte elkerülhetetlen. Ami jó, fogyasztható, szinte garantáltan tömeggyártási cikké válik.

A design tanulásának elsajátításának 3 legfontosabb eleme a :

1.)    valódi érték teremtése

2.)    Körfogás

3.)    Gyakorlat

          Szlovák Csilla

S