2015. november 11.

Kevin Lynch: A város szemléletének struktúrája - összefoglaló elemzés

    Kevin Lynch szerint az urbanisztika diakronikus művészet, egyetlen térben kibontakozó konstrukció, mely csak hosszabb időbeli egymásutánban szemlélhető. A város sosem nyújt teljes áttekintést, sokféle megvilágításból, nézőpontból és végtelen időben tekinthető meg. A kialakult képhez hozzáadódnak sajátos emlékeink, egyéniségünk, beállítottságaink, az adott pillanatban jelenlevő körülmények. Dinamikus és fixált elemek összessége e tér, mozdulatlan épületek és tevékenykedő lakók kavalkádja, változatlan összkép és folyvást alakuló részletek egysége.
    A szerző rámutat a 'pattern', 'tömör séma' jelentőségére, melynek segítségével jellemezhetjük egy város összképét. Fontos tehát a jó olvashatóság, azaz, hogy az elemek felismerhetők és beilleszthetők legyenek az említett sémába, ennek döntő szerepe van a város arányainak, dimenzióinak, az időnek és a környezet összetettségének szempontjából.
    A környezetről kialakított belső képe az embernek az imágó, mely a közvetlen emlékek és az emlékezet gyűjtötte tapasztalatok együtthatásából születik. Rendezett képzeteink meggyorsítják orientálódásunkat. A jól integrált építészeti-művi keretnek szociális funkciója van, elősegíti a rétegek kommunikációját, finomítja az emberi tapasztalás mélységét és intenzitását is. Az író kifejti az ellenérveket is az olvashatósággal szemben, az alkalmazkodókészséget (ami mindenre mégsem elég egy rendezetlen, diszharmonikus közegben) és a rejtelmesség szeretetét. Utóbbit csak egy zárt zónában, egy áttekinthető egységen belül élvezhetjük.
    A városkép elemzésének kapcsán három komponenst különböztet meg, az azonosságot, a struktúrát és a jelentést. A várost önálló entitásként kell látnunk, s ennek határozott térbeli és formai viszonylatokat kell közölnie. Kialakításának szempontjából összpontosítsunk az áttekinthetőségre, a funkcionalitásra, az integráltságra, a nyitottságra, a környezetével való jó kommunikációra, emellett az egyéni igényekre és szituációkra.
    Szót ejt az 'imagibilitás' fogalmáról is, mellyel egy olyan tulajdonságot jelölhetünk, ami által egy fizikai tárgyból áradó hatóerő eleven impressziót kelt a szemlélőben. Ez az idők során rengeteget változott, a primitív emberhez képest (szakrális indíttatás) a fejlett civilizációk nagymértékben képesek változtatni környezetükön.
    Minden város kiérleli közismert képét, melynek összetevői: utak (melyek uralkodó elemek), határok (jelentős rendező tényezők), negyedek (felismerhető városrészek), csomópontok (stratégiai gócpontok, fókuszok, zajló élet gyűjtőhelyei), iránypontok (ahonnan minden irányba széttekinthetünk).
    Az összetevők egyéni elemzésén kívül azok kapcsolódásait is érdemes megvizsgálni munkánk során, melynek a városi környezet jobb megismerését kell szolgálnia. Ezen homogén elemek növelhetik egymás hatását vagy rombolhatják.
     "A környezet alkalmazkodjék az emberhez, ne fordítva", annak objektív emberi nézőpontból művészien megtervezett mesterséges világnak kell lennie. Az imagibilitást fokozni kell, hogy ezzel elősegítsük az ember identifikálódását, vizuális strukturáltságát, ezt az említett komponensek gondos tervezésével lehet megvalósítani. Az utak segítik elő leghatékonyabban a városkép kibontakozását. A jelzések is fontos tényezők, ám önmagukban nem képviselnek jelentőséget, csak a hellyel együtt, ahol találhatók.
      Nem elhanyagolható a változatosság fogalma sem. A tervezőnek meg kell valósítania a komponensek és építészeti formák egész skáláját. Nem ajánlott a szerkezet túlzott szigorúsága, ezáltal kifelejtenénk az individuum elemét a képletből.
     Van, hogy egészen új városképet kell kialakítania a tervezőnek, holott a zónák terjedelme és jellege már meghatározott. Felgyorsult világunkban az említett szempontokra kevésbé jut kellő idő, ezért válik még fontosabbá a tudatos tervezés.
     Hogyan is  kéne ezt kivitelezni Lynch szerint? Kezdetben végezzünk elemzéseket a táji formákról és a lakóközösség kívánalmairól, készítsünk vizuális tervet ezek alapján, amelynek nem önnön fizikai formája adja lényegét, hanem a mögötte húzódó szellemi tartalom.

T. Nagy Brigitta Julianna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.